Szülinap a leginkább rászorulókért
Szakács Anna Budapest #születésnap

Szülinap a leginkább rászorulókért

Tavaly januárban, egy reményvesztett napon a közeli bevásárlóközpontba indultam, hogy a legszükségesebb élelmiszereket megvásároljam. Akkor már majdnem egy éve küzdöttem a vállalkozásom beindításával és úgy érezem válaszút elé kerültem. Bár voltak függő és reménykeltő lehetőségek, ezek még nagyon ingatagok voltak. Éppen ezért erősen el kellett gondolkoznom azon, hogy feladva az álmaimat, céljaimat muszáj elmennem dolgozni valahova alkalmazottként, hogy el tudjam tartani a gyermekeimet. Ebben az állapotban, anyagilag és lelkileg is mélyponton elém állt a bevásárlóközpontban egy fiatal önkéntes, aki az Unicef munkájáról kezdett mesélni nekem. Mielőtt bementem volna vásárolni, még sikerült kikerülnöm nagy ívben az egyik társát, mondván, hogy a lányaimra is alig telik, majd pont a világ másik felén élőket fogom támogatni. A bevásárlás után viszont már annyira belemerültem a saját "rettenetes" gondjaimba, hogy már csak arra ocsúdtam fel, hogy kedvesen, megértően beszél hozzám ez a fiatal, lelkes, a világban még tisztán hívő srác. Ebben a mélypontomban az önkéntes finoman és szinte észrevétlenül nyitotta fel a szememet arra, hogy még ha vannak is nehezebb időszakok az életemben, akkor is szerencsésnek mondhatom magam. Hiszen akkor is és most is mellettem áll a családom, barátaim, akikre bármikor számíthatok. Él azonban a világban, de talán nem is kell ennyire messzire menni, hiszen hazánkban is van nagyon sok olyan gyermek, akik nem ilyen szerencsések. És még csak nem is tudnak tenni ellene, hiszen még csak gyerekek. A jelenlegi helyzet, ami a világunkban zajlik, példa nélküli és ijesztő. Sokszor felnőttként sem tudjuk jól kezelni a bizonytalanságot, a félelmet, a bezártságot, a távolságot. Egy kisgyermek számára pedig ha lehet ez még félelmetesebb. Különösen akkor, ha nincs védelmet nyújtó szerető otthona, családja, egy hely, egy ölelő kar, ahol biztonságban érzi magát. Vagy ha napokig nincs mit ennie. Anyaként mélyen megérintenek a hátrányos helyzetű gyerekekről szóló történetek. Éppen ezért, amikor idén tavasszal olvastam a hazai szegény családokról egy cikket, akkor elhatároztam, hogy a Unicef felhívására gyűjtést indítok szülinapom alkalmával azoknak a gyerekeknek, akik most igazán rászorulnak. Ebben pedig a Te segítségedet szeretném kérni. Szeretném, ha a nekem szánt szülinapi ajándék összegét idén a rászoruló gyerekeknek adnánk közösen. Szeretném, ha az idei szülinapomat közösen tennénk emlékezetessé. Szeretném, ha az idei szülinapomon közösen csalnánk mosolyt egy reményvesztett gyermek arcára. Kérlek, támogass ebben, kérlek támogasd azokat - akár csak pár ezer forinttal -, akik nem olyan szerencsések, mint mi. Tavaly januárban egy reményvesztett napon rendszeres támogatója lettem a Unicefnek, ami azóta is örömmel és büszkeséggel tölt el. Képes voltam túllátni az orrom hegyén, a saját nyomoromon. Felnyitni a szemem és szétnézni a világban. Idén szülinapomra azt kérem tőled, hogy tekintsünk együtt egy kicsit távolabbra, a saját csatáinkon, küzdelmeinken túl és segítsünk együtt a gyerekeknek. Nekünk csak pár ezer forint, nekik viszont akár az élet.

Gyűjtött összeg:
Célösszeg: HUF 130 000
Periódus:
2020. 04. 25. 2020. 05. 13.

Tevékenységnapló

Adományok:

Legújabb adományok

HUF {{don.Amount | number:0}}
{{don.Name}}
{{don.Message}}
Szülinap a leginkább rászorulókért
Szakács Anna
{{don.MessageAnswer}}
Ezen az oldalon még nem történt adományozás.
Your browser is out-of-date!

Update your browser to view this website correctly. Update my browser now

Close